Az óvodai élet mindennapjait szeretném Önökkel , kedves Szülők megosztani. Hiszen van ennek a helynek egy csodálatos varázsa, melyre felnőtt fejjel, külső szemlélőként nem is biztos, hogy emlékszünk, pedig mi is voltunk ovisok. Amikor elhaladunk az intézményünk előtt, halljuk a vidám gyerek  zsivajt, az udvarra betekintve látjuk  ahogy a gyermekek önfeledten szaladgálnak, játszanak. Talán végig is fut rajtunk egy jóleső, kellemes érzés, előtörnek a vidám gyermekkori emlékek.

A hétköznapok rendje:

Óvodánk reggel fél hétkor nyitja ki kapuit minden munkanapon és várja a gyermekeket. Általában egy óvodapedagógus és a reggeli műszakos dajka nénik fogadják az első gyermekeket, majd fél nyolcig minden délelőttös óvó néni megérkezik és a csoportok megkezdik aznapi életüket. Szabad játékkal indul a nap, fél kilencig az aznapra várt gyermekeket fogadjuk, ki-kit igénye és aznapi hangulatának megfelelően, éppen aktuális élménybeszámolók meghallgatásával fűszerezve. A tízórai is megérkezik a csoportokba, melyet általában jóízűen fogyasztanak az óvodások, csoportonként eltérő módon: A folyamatos étkezésnél egy-két asztal van megterítve, melyhez a gyermekek folyamatosan érkeznek tízóraizni, míg az éppen nem étkező gyermekek zavartalanul játszanak tovább. Vannak csoportok, ahol egyszerre ülnek le a gyermekek étkezni. De, bármelyik szokás is uralkodik az adott csoportban egy biztos, hogy az étkezések előtt, illetve után mindig mosdóhasználat van, mely során elősegítjük, ösztönözzük a gyermeket az önállóságra, koruknak és fejlettségüknek megfelelő támogatást nyújtva ezen a területen is. Az étkezések során kialakítjuk, hogy a gyermekek önállóan terítsenek meg maguknak ,illetve szedjék le maguk után a használt terítéket. Az óvodáskor vége felé már megjelenik a „Naposság” ,mely során a gyermekek már nem csak önkiszolgálásban ügyeskednek, hanem a társaik kiszolgálásában is. Hiszen ilyenkor a Napos terít meg a saját asztalánál a társainak is.

A tízórai befejezése után valósulnak meg az aznapra tervezett tevékenységek a csoportokban, melyet játékosan, játékba ágyazva valósítunk meg. Mik is azok a tevékenységek? Lássuk őket szépen sorban.

„A külső világ tevékeny megismerése (matematikai tartalommal)”, köznapi nyelven a tágabb és szűkebb környezetünk megismerése, melybe beletartoznak a saját testünkről szerzett tapasztalatok, a természetes és az épített környezet csodái, jeles világnapok, ünnepeink és azokhoz tartozó népszokásaink, hagyományaink megismerése. Ezen belül szerzik meg a gyermekek azokat a matematikai tapasztalataikat is, melyre az iskolában is alapozni fognak (pl.: összehasonlítás, halmazképzés, mérések, egyszerűbb műveletek).

„Verselés, mesélés” tevékenység során elmélyülünk a mesék világában, verseket tanulunk, mely kapcsán fejlődik többek között a gyermekek, figyelme, fantáziája, szövegértése, bővül a szókincse, befogadóbbá válik az irodalom iránt. Az anyanyelvi fejlesztés is megvalósul az ilyen jellegű játékokban. A mese során a gyermekekpszichés és szociális támogatást is nyernek. A művek dramatizálása során pedig saját maguk elevenítik meg az adott mesét.

A „rajzolás, festés, mintázás, kézi munka” tevékenységben pedig sok-sok technikával, eszközzel ismerkednek meg a gyermekek, melynek hatására szebbnél szebb alkotások születnek a gyermekektől. Ezeket a műveket a Szülők a csoportszobák előtti faliújságokon napi szinten megcsodálhatják és méltathatják gyermekük ügyességét, kreativitását.

„Ének, zene, énekes játék, gyermektánc” is jelen van a mindennapjainkban. A gyermekekhez igazodva választjuk ki a gyermekdalokat, mondókákat, melyek összhangban vannak a heti témánkkal, témakörünkkel. Zenéléskor előkerülnek a különböző ritmushangszerek, melyeket a gyermekek az óvodai élet során megtanulnak használni. Az óvodapedagógusok furulyával ,illetve xilofonnal színesítik a zenei tevékenységeket. A zenehallgatás alkalmával is igényességre törekszünk. A gyermektánc során nem csak zenei élményt nyújtunk az óvodásainknak,hanem fejlesztjük mozgáskultúrájukat, mozgáskoordinációjukat, illetve a térpercepciójukat is.

A „Mozgás” tevékenység ismertebb nevén testnevelés alkalmával lehetőség nyílik a mozgás célirányos fejlesztésére különböző mozgásfejlesztő eszközök segítségével. Ez a tevékenység történhet a tornateremben, illetve a csoportszobában vagy az udvaron. A tornatermi eszközök igen színesek és az óvodás korosztálynak megfelelően állnak rendelkezésünkre pl.: tornapadok, karikák, labdák, zsámolyok, babzsákok, Mozgáskotta eszközei, Greifswald pad. Az udvari tervezett mozgás tevékenység során kihasználjuk a nagyobb tér adta lehetőségeket, illetve a telepített játszóeszközöket, színesítve labdákkal, karikákkal, futó- és fogójátékok megvalósítását is lehetővé téve.

A napi tervezett tevékenységek megvalósulása után a csoportok általában elpakolják a játékokat, eszközöket, rendet tesznek a csoportban, a csoportban dolgozó felnőttek vezetésével, irányításával. Délelőtt 10-11 óra körül (ez a munkaidő beosztásától függ) megérkezik a délutános pedagógus és bekapcsolódik a csoport életébe. Itt jegyezném meg, hogy ha a dajka néni délutános, akkor ő is csak 9:30-kor csatlakozik a csoporthoz. A rendrakás után, ha van rá lehetőség, gyümölcsöt fogyasztanak a gyermekek, illetve vizet isznak. Víz fogyasztására a nap folyamán bármikor van lehetőségük a gyermekeknek, rendszeresen kínáljuk is Őket folyadékkal. Mosdó használat és cipőváltás, öltözködés után irány az udvar. Itt találkozhatnak a gyermekek a z óvoda többi csoportjába járó pajtásaikkal. Az udvari játék a külső szemlélőnek akár káosznak is tűnhet, de nem az. Szigorú szabályok vannak érvényben, hiszen a baleseteket meg kell előzni, ki kell védeni. Ezeket a szabályokat a gyermekekkel ismertetjük, gyakoroljuk, betartatjuk. Néhány ezekből: a csoport megadott udvarrészen játszhat, a játszóeszközök megfelelő használata, vigyázzunk egymásra, a mosdó használatot jelezzük a felnőttnek( „Beszeretnék menni wc-re!”), bármilyen probléma esetén szólni kell a felnőttnek. A déli harangszóra már mindegyik csoport az ebédhez készülődik (vetkőzés-öltözés, cipőváltás, wc használat, mosakodás, terítés). Ebéd után, a használt tányérokat, evőeszközöket, poharakat elpakoljuk. Mosdóba megyünk a gyerekekkel, ahol ismét illemhely használat, mosakodás, fogmosás történik. Ezen idő alatt a dadus néni kiviszi az ebéd során használt eszközöket, ételmaradékot, kiszellőztet a teremben, elrendezi a gyermekek ágyait, besötétít. A mosdóból visszatérő gyermekek közül, aki ebéd után hazajárós, az asztalhoz leülve várja szülei érkezését. A többiek leveszik a cipőjüket, nadrágjukat, szoknyájukat, vastag pulóverjüket, bebújnak az ágyukba. Az óvó néni körbejár, megigazítja a takarókat, segít amiben kell, elcsendesül a terem és a pedagógus bekucorodik a kiságyak közé mesélni, halk altatódalokat énekelni,amíg minden ovis elszenderedik, megpihen. A délutáni pihenőidő 13:00/13:15-14:45/15:00 tart, a nagycsoportos korúak kelnek előbb. Ha délelőttös a dadus néni, akkor 14:30-ig van a csoporttal, ha délutános műszakban dolgozik az adott héten, akkor 17:30-ig szól a munkaideje. A pedagógus, aki az adott héten délelőttös, műszakjának megfelelően 13:30/14:00-ig van a csoporttal, a délutános pedagógus pedig szintén a beosztásának megfelelően, 16:30/17:00/17:30-ig tartózkodik  az óvodában.Ebből is látható, hogy vannak olyan időszakok a nap folyamán, amikor csak ketten (pedagógus és dajka) vannak a csoporttal és akad olyan időszak is, amikor a pedagógus egyedül van 25-30 kisgyermekkel.

A délutáni pihenőidő leteltével a gyermekek felöltöznek, megmosakodnak és elfogyasztják az uzsonnát. Majd kezdetét veszi a délutáni játék. Ez történhet kint az udvaron, illetve bent a teremben. A szülők folyamatosan érkezhetnek a gyermekeikért. Amikor a szülő megérkezik, a gyermek elpakolja a játékot amivel éppen játszott, elköszön társaitól és a pedagógustól. A délután folyamán a dadus nénik kitakarítják az épület termeit és közös helyiségeit. Tizenhét órától már csak egy óvodapedagógus és a délutános dajkák vannak a gyermekekkel. Az intézmény este fél hatkor elcsendesedik, a játékok a helyükre téve várják a másnap reggeli nyitást és a gyermekeket.

Így néz ki egy átlagos óvodai nap dióhéjban. A fent leírtakhoz hozzátartoznak a napi tevékenységeket, napirendet átszövő gondozási, nevelési, szocializációt elősegítő feladatok, melyek ugyanolyan hangsúlyosan vannak jelen, mint a tudás és ismeret átadása, a képességek és készségek fejlesztése. Ezek hogy jelennek meg a napi gyakorlatban? Mire is gondolok?

Adott egy óvodai csoport 27-30 gyermekkel. Más-más családi háttérrel, szocializációs szinttel, eltérő gyermeki képességekkel, készségekkel, különböző értelmi és emocionális fejlettséggel, akár naponta változó hangulati szintekkel. Tehát minden gyermekhez utat kell találnunk, hogy a fejlesztése, fejlődése sikeres legyen. Ez néha egyszerűbb feladat, de vannak igazi kihívások. Mindig a gyermek érdekeit tartjuk a legfontosabbnak, ennek alapján egészítjük ki acsalád nevelését, hogy a gyermek fejődése eredményes legyen.

Ez milyen formában látható a nap során? Egy pár példa a teljesség igénye nélkül.

Gondozási tevékenységek: a mosdó használatának segítése, öltözködés- vetkőzés támogatása-cipők cseréje, kulturált étkezési szokások kialakítása, önnálló orrfújás kialakítása, önkiszolgálás gyakorlása.

Nevelési feladataink, szocializáció: közösségi szokások és szabályok megismertetése, gyakorlása, betartása és betartatása, alapvető illemszabályok elsajátítása (kérés, megköszönés, üdvözlési formák használata), empátia erősítése, segítségnyújtás és elfogadás támogatása.

Szót kell ejtenem a hétköznapjainkban résztvevő, segítőinkről is. Kik ők?

Pedagógiai asszisztensek: Óvodánkban a 14 csoportra 4 fő ilyen munkatárs jut. Ők segítenek a gyermekek nevelésében, tevékenységek megvalósulásában, dekorációk elkészítésében, adminisztratív teendőkben, a gondozási feladatok gördülékenyebb megvalósulása érdekében. Általában 3-4 csoportban teljesítik feladataikat a beosztásuk és az aktuális óvodai igénynek megfelelően.

Dajkák: Ő róluk már esett szó, említés szintjén. Minden csoportban egy dajka néni teljesít szolgálatot. Az ő feladataik: az étkezések lebonyolítása, a csoportszoba és mosdók, folyósok tisztántartása, gondozási feladatok segítése, nevelési feladatok támogatása, aktív „együttélés” a csoporttal.

„Konyhás”dajka nénik: Ők épületenként állnak szolgálatban. Feladataik többek között: Ők felelnek a konyha tisztaságáért, rendjéért; a főzőkonyháról érkező étel átvétele és az adott csoport létszámnak megfelelő szétosztása a csoportok között; az edények, tányérok, evőeszközök mosogatása. Ezeken felül besegít egy-egy csoportban az étkezéseknél, hogy még gördülékenyebben menjen a gyermekek ellátása.

A fejlesztést segítő szakemberek: logopédus, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, mozgásfejlesztő. Ők heti rendszerességgel, meghatározott napokon foglalkoznak a „szakértői papírral” rendelkező plusz, speciális fejlesztést igénylő gyermekekkel.

Óvodatitkár: Ő segít az Óvodavezetőnek, rendezi az óvoda adminisztratív, gazdasági ügyeit. A gyermekek étkezésével kapcsolatos tennivalók is az ő hatáskörébe tartoznak, pl.: ingyenes gyermekétkezés igénylése, speciális étkezést igénylő gyermekek ételeinek megrendelése, gyermekek hiányzásának lejelentése.

A fent felsorolt segítőink nélkül nem működne az óvoda.

Mielőtt leírnám az óvodai ünnepnapjainkat, engedjék meg, hogy egy pár mondat erejéig ismertessem az óvodapedagógus és az óvodavezető ismérveit.

Óvodavezető: Ő felel tulajdonképpen mindenért, ami az intézményben történik, legyen az a dolgozókat, gyermekeket, szülőket érintő dolog vagy az intézmény épületeit, ingóságait érintő feladat. Vezeti az óvodában folyó pedagógiai munkát, gondoskodik tárgyi és személyi feltételek meglétéről, figyel a törvények, a rendeletek betartásáról és betartatásáról. Végzettségét tekintve óvodapedagógusi diplomával és több éves tapasztalattal rendelkezik, illetve birtokában van a közoktatásvezetői oklevélnek is.

Óvodapedagógusok: Kivétel nélkül mindannyian rendelkezünk óvodapedagógusi diplomával, ezt kiegészítve mindenki birtokában van egy-két hivatásunkkal kompatibilis továbbképzésnek. Több kollégának van szakirányú másod vagy akár harmad diplomája szakvizsgával kiegészítve. Mi, óvó nénik felelünk a ránk bízott gyermekek testi, lelki egészségének megóvásáért, fejlesztéséért, képességeik és készségeik teljes kibontakoztatásáért, szocializációjuk helyes megvalósulásáért. Mi egészítjük ki a családi nevelést, miközben közösséget építünk a csoportba járó gyermekekből. Feladatunk az is, hogy a csoportszobáink, az épület folyósói évszakoknak és ünnepeinknek megfelelő dekorációt, díszítést kapjon. Ami minden óvodapedagógusra jellemző az a gyermekek tisztelete, szeretete és elfogadása, ezért is választottuk ezt a szép és kihívásokkal teli hivatást.

Ünnepeink és jeles napjaink:

Az intézményben minden csoport egy azon napon ünnepli a Télapó érkezését, a Karácsonyt, a Farsangot, megemlékezünk a Húsvétról és a Nemzeti ünnepeink közül hangsúlyosabban a március 15-ről.

Télapó vagy Mikulás napja az óvodában: Ezen a napon délelőtt érkezik a Télapó a csoportokba, ahol a gyermekek köszöntik egy-két verssel, énekkel, majd a Mikulás kiosztja a csomagokat, mond egy pár jó szót, intelmet a gyerekeknek és távozik a többi csoporthoz.

Karácsonyi készülődés előzi meg az „ovis Karácsonyt”, adventi szokásokat elevenítünk meg a csoportokban (adventi gyertyák gyújtása, adventi naptár használata), ajándékokat készítünk, ünnephez kapcsolódó gyermekdalokat és verseket tanulunk.. A nagy napon reggel már minden csoportban ott díszeleg a szépen feldíszített karácsonyfa, és alatta a csoport közös ajándék kupaca, mely a csoport játékállományát gyarapítja majd.  A csoport tagjai aznap ünnepi ruhában érkeznek az oviba, tízórai után, közös énekléssel kezdjük az ünneplést, majd ajándékbontás, kipróbálás következik. Majd jön a finomságok, sütemények, üdítők elfogyasztása, és ebédig játék-játék és játék.

A Farsang minden gyermek kedvenc napja, amit nagy izgalom és készülődés előz meg, már hetekkel előtte készülnek a jelmezek. Farsang napján minden gyermek a jelmezével érkezik az óvodába, melyet tízórai után segítünk felvenni. Ezután következik a jelmezek bemutatása és a karneváli felvonulás. Ünnepi lakomára is sor kerül sütikkel, ropogtatni valóval és üdítőkkel. Farsangi vicces ügyességi játékokkal tarkított vidám táncos vigasság lesz úrrá a csoportokon ezen a délelőttön.

A húsvéti ünnepi készülődés az óvodában is megjelenik, a többi ünnephez hasonlóan a gyermekekhez igazodva megbeszéljük az ünnephez kapcsolódó szokásokat, hagyományokat és, hogy mit is ünneplünk. Természetesen gondosan ügyelünk, hogy a világnézeti, hitéleti különbségeket tiszteletben tartsuk minden ünnep kapcsán. A húsvét kapcsán dekorációkat, ajándékokat készítünk, locsolóverseket tanulunk a gyermekekkel.

Nemzeti ünnepeink: Március 15-re zászlókat, kokárdákat készítenek a gyermekek, melyek egy részét városunk emlékhelyeihez elsétálva helyezünk el, egy-két ünnephez kapcsolódó vers, ének kíséretében. Minden óvodás haza is visz saját készítésű zászlót vagy kokárdát. Október 23-ról inkább csak a nagycsoportos korú gyermekekkel emlékezünk meg, hasonlóan az előbb ismertetett ünnephez.

Csoportban tartott ünnepeink: A gyermekeink születésnapját a csoportban is megünnepeljük a családok „igényének” eleget téve. A születésnapos gyermek tortáját a szülei biztosítják (betartva az erre vonatkozó előírásokat), csoporttársai felköszöntik verssel és énekkel, az ünnepelt elfújja a gyertyákat, majd közösen elfogyasztják a szülinapi tortát. Az ünnepeltet apró ajándékokkal lepjük meg ezen a különleges napon.

Jeles napjaink a nevelési év során:

Itt csak azokat a napokat említem meg, amelyek óvodánk egész közösségét érintik, minden csoport megemlékezik, megünnepli. Ezeken felül vannak olyan jeles napok, ünnepek, melyekről csak egy-egy csoport emlékezik meg saját döntésük alapján. Minden jeles nap és ünnep kapcsán a gyermekekkel elbeszélgetünk arról, hogy miért is ünnepeljük ezeket a napokat, miért is fontos megemlékezni ezekről.

Október 4. Állatok világnapja: a heti témánk ilyenkor az állatok, ennek megfelelően állatokról mesélünk, verselünk, mondókázunk, énekelünk, játékaink során is ez kap hangsúlyt. Általában plakátot is készítünk a gyermekekkel erre az alkalomra, melyeket egy óvodai kiállításon lehet megcsodálni.

Márton nap (november 11.): Az óvoda udvarán emlékezünk meg erről a napról az összes csoport részvételével, verseket, énekeket adnak elő a csoportok, majd a gyerekek által készített liba bábokkal/ fejdíszekkel zenére körbejárunk az udvaron. Ezek után megvendégeljük az ovisokat egy kis libazsíros-lilahagymás kenyérrel és egy-egy pohár meleg teával.

Farsang farka- Hamvazószerda: A tél búcsúztatásának a napja, ilyenkor a csoportok által készített „Kiszebáboktól” valamilyen formában megválunk (általában a homokozóba dobjuk őket), ezzel jelképezve, hogy vége a télnek. Tavaszváró énekeket, verseket mutatnak be a csoportok.

Víz világnapja (március 22.) ezen a napon minden a víz fontosságáról és pótolhatatlanságáról szól az óvodánkban. Színes és változatos játékokkal, feladatokkal töltjük a délelőttünket, mellyel a gyermekekben erősítjük a víz védelmének a fontosságát.

A Föld napja (április 22.) Bolygónk védelmének fontosságát nem lehet elég korán megalapozni, hiszen ez az otthonunk, így ezen a napon a versek, mesék, dalok mind-mind erről szólnak. Különböző technikákkal és anyagokkal készült plakátokat és képeket is készítenek a csoportok a Föld napjáról megemlékezve. Ezeket a műveket kiállítjuk, megosztjuk.

Anyák napja: Minden évben május első vasárnapja az édesanyáké, melyről minden csoport, különböző formákban emlékezik meg. A gyermekek ajándékot készítenek az anyukájuknak, nagymamájuknak. Verseket, mondókákat, énekeket tanulunk az ovisainkkal és ezt egy kis ünnepi műsorrá összekötve előadjuk a meghívott édesanyáknak, nagymamáknak. A meghívókat is a gyermekek készítik el.

Apák napjáról is egyre több csoportban emlékeznek meg, ajándékkészítéssel, közös játékos délelőttel, az apukákkal. Ezt a csoport igényeihez igazítják a csoportos óvodapedagógusok.

Az évzáró- ballagó ünnepséggel zárjuk a nevelési évünket, melyet a csoportok önállóan szerveznek és rendeznek meg, mielőtt a nyári ügyeleti időszak megkezdődne az intézményben. Ilyenkor egy kis ízelítőt kapnak a meghívott szülők az évközben tanult versekből, mesékből, énekekből, táncokból. Kiegészítve az iskolába induló gyermekek elbúcsúztatásával. Az ünnepség lezárásaként általában vidám zsúr kerül megrendezésre, ahol a szülők megvendégelik a gyermekeket.

Amiről még nem esett szó, de meghatározza, alakítja az óvodai életünket:

Csoportos kirándulások, múzeum és színházlátogatások, séták a városunkban. Fellépések a városi rendezvényeken: Szüreti felvonulás, Városi karácsony, Városnapi rendezvények, idősek anyáknapja.

Kedves olvasó, aki ennek a vázlatos óvodai bemutatónak a végére ért, köszönöm, hogy megtisztelt figyelmével és remélem, hogy ennek hatására egy kicsit jobban rálát az intézményünkben folyó munkára. Csodás hely az óvoda, hiszen a családok a legféltettebb kincsüket a gyermeküket bízzák ránk, mi ezekre a kis csodákra vigyázunk nap, mint nap és azon munkálkodunk, hogy a bennük rejlő képességek és készségek szirmotbontsanak mindannyiunk örömére és boldogságára.

Tisztelettel: Szűcs Zoltánné Emese (Nyuszi csoportos óvodapedagógus)